A szállás is elsőre, kívülről riasztónak tűnt. Mint egy futurista erődítmény. Belül viszont különleges látvány és hangulat tárult elénk. Skandináv minimalizmus, tágas közösségi terekkel. Egyszerűség, visszafogottság. Fa, fa, és fa.
1. Nap
Reggel igyekeztem nem elkésni a kurzusról. Egyszerű volt a közlekedés, a 10-es villamos a szállástól az iskoláig vitt. Mégis nagyon stresszes volt az első utam, mert nem tudtam sehol jegyet venni. Szerencsére nem jött ellenőr, és időben megérkeztem a helyszínre, ami nem hasonlított iskolára. Két kocsma között valami lakóház féle épület. A kurzusvezető az ajtóban várt. Elmagyarázta, hol leszünk. Normál esetben ez furcsának tűnhet. De később megtapasztaltam, hogy a finn épületekben elég könnyű eltévedni. (Kifelé menet sikerült is.) Megtaláltam a termet, és meglepődtem, mert csak hárman voltak a kezdés előtt 5 perccel a teremben. És ez egész nap így is maradt, mivel a bolgár csoport 12 fővel csak másnap érkezett.
A bemutatkozás, jégtörők a szokásos módon zajlottak. 2 spanyol, egy görög , a finn tanárnő és én alkottuk az első nap a csoportot. Mindannyiunkat egy kérdés foglalkoztat igazán, mi a finn oktatási modell titka? Remélem péntekig kiderül!
Délután a belváros felfedezésébe kezdtem. Bár az épületek többsége nem olyan lenyűgöző, néhány eldugott különlegesen szép belső térre akadtam. Például az egyik könyvtárban a sok közül.
Mintha itt minden azt sugallná nem a külcsin, hanem a belbecs a fontosabb.
2. Nap
Reggel megérkezett 12 fővel a bolgár csoport. Összesen ketten beszélnek közülük angolul, és egy iskolából érkeztek. Elég nagy kihívás Mirjaminak, a kurzusvezetőnknek. A spanyolok felelős állampolgárként felháborodtak, hogy állami pénzen eljöttek tantestületi kirándulásra. Szinte semmiben nem akartak részt venni, de a papírjaikat gyorsan aláíratták. Az interaktivitás minimálisra csökkent a teremben. A tanárunk elméleti útmutatást adott a finn oktatási rendszerről, ami számomra tanulságos és elgondolkodtató volt.
A tanulságokhoz kevés lenne a hely egy blogban. A nap végén a csoportunk egy projektet dolgozott ki, a finn modell szerint. A hallottak, látottak nagyon hasonlítanak a Waldorf-iskolákban használt módszerekhez.
Délután folytatódott Helsinki felfedezése. A piacról HSL (a helyi BKK) hajó vitt egy közeli sziget-csoportra, ahol egy jelentős erőd, haditengerészeti bázis, kiszuperált tengeralattjáró is található.
A jóléti társadalom finn lényegét, a mindenki számára elérhetővé tett kultúra és oktatás is jelenti. Meglepő, hogy egy sör áránál kevesebbért a múzeumba be lehet menni, a könyvtárak ingyenesek és nyitottak.
A nagy templomok, a katedrális is ingyenesen látogatható.
Mondjuk az alkohol arany árában van. Lehet, hogy ez segít visszaszorítani az alkoholizmust?
3. Nap
Ma az IT a téma. Na ez nem igazán az én témám. Persze lelkesen követem az appokat, a feladatokat. És ámulok, hogy minden finn kisiskolás kap egy tablettet, amikor megkezdi az iskolát, és azzal dolgozik. Nincsenek könyvek, táska, a házi kevés és egyénreszabott.
A tempó megfontolt, a folyamat a fontos nem az eredmény. Mirjami megmutatott egy e-naplót, amiben a részletes tananyag és a kimeneti elvárás is szerepel. Jelzem, hogy ez óriási munka! Hogy fér bele a tanárok idejébe? Ja, nem ők csinálják, mindent központilag megadnak és feltöltenek. De be kell tartani mindenkinek!
A nap végén egy vicces feladat következett. Négy csoportban egy finn módszerű problémamegoldás. A csoportomban csak olyan bolgárok voltak akik nem beszélnek angolul. Nem baj megoldjuk! Közös probléma akad jócskán! A feladat végén a megoldást legókkal raktuk ki. Úgy építettünk, mintha a valóságban is megelevenedne a tervünk. Végre jó hangulatban zártuk a délelőttöt.
Délután egy közös, idegenvezetős városnézésünk is volt. Nagyon érdekes és különleges dolgokat tudtunk meg a városról.
4. Nap
Ma a softskillek, és az outdoor aktivity került a fókuszba. Az első gyakorlatnál egy egyszerű koncentrációs gyakorlat volt. Csendben, csukott szemmel kellett volna belemerülni. Ez nem sikerült minden résztvevőnek. Hirtelen bevillant az otthoni tanári tréningek légköre, és az útrahívós órák. A tanárunk rezzenéstelenül végigtolta a feladatot. Mosolyogva. Pedig biztosan rosszul esett neki a hozzáállásuk. Számomra ennek is volt fontos tanulsága, amit magammal viszek. A tanárunkra végig jellemző volt a nyugodtság, engedte a folyamatot a maga módján haladni. Aki nem kér a tudásból az magára vessen.
A nap témája a pozitív pedagógia köré épült. Az a fontos, amit tudsz, ami az erősséged, ezt tudod hozzáadni a közös munkához. Persze ehhez fontos tudni minden szereplőnek, mi is az erőssége.
A délelőtt végén egy app segítségével kellett helyeket megtalálnunk a sulihoz közel, és feladatokat végrehajtani. Ismét megéltem, milyen lehet ez egy diákcsoportban. Van a lelkes, a teljesítménykényszeres, a motiválatlan, a hátráltató... Az attitűd megváltoztatása tűnik az egyik legnehezebb feladatnak. Főleg, ha a saját céljaink nincsenek összhangban a közösségi célokkal.
5. Nap
Nagyon gyorsan elértünk az utolsó naphoz. Ezen a napon a finn módszerű óratervezés maradt. Egy remek segédeszközzel, ami egy applikáció. Szerintem ilyen nincs Magyarországon, talán csak a testnevelőknek az okostesi alkalmazás. Örültem, hogy ezt meg tudtam mutatni. A finn app lényege, hogy a tartalomhoz, és egyéb csoport tulajdonságokhoz tudsz módszert, játékot, feladatot választani. Nagyon hasznosnak találtam ezt az app-ot. Meg is terveztem vele az első szeptemberi ofőórát. Ezután az általam is ismert és használt "world cafe" módszerrel néztünk vissza arra, mit tanultunk, tapasztaltunk az elmúlt napokban. A tanárunk szomorúan búcsozott vagy inkább kimerülten. Nagy kihívás volt számára és számunkra is ez a hét.
A csoport szombaton még együtt kirándult egy szigetre, ebből itt akad bőven, ahol skanzen és egyéb látványosság is található. Ide már a tanárunk nem jött velünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése